Tonjukuk Köve

[Tibaren]

TONJUKUK KÖVE


(Az elsõ kõ nyugati oldala)


[1] Én magam; Bilge Tonjukuk Kína országában születtem. A Török nép a Kínának volt alávetve.

[2] A Török nép fejedelmét nem lelve elszakadt Kínától, fejedelmet választott. A fejedelmet elhagyva

ismét behódolt Kínának. Az Isten így szólt: Fejedelmet adtam,

[3] a fejedelmet elhagyva behódoltál. Amiért behódoltál, megölt az Isten. A Török nép meghalt,

elpusztult, semmivé lett. A Török Szir nép hazájában

[4] nem maradt törzs. Az erdõben a köveknél maradtak összegyülekezve hétszázan lettek. Két

csoportjuk lovas volt, egy csoportjuk gyalog volt. Hétszázukat

[5] irányító nagyjuk a sád volt. Csatlakozz mondta.Én csatlakoztam. Bilge Tonjukuk. Kaghánt emeljek-e, kérdeztem. Gondolkodtam. A gyönge bika és a kövér bika hátra

[6] rúgna; kövér bika, gyönge bika volta ismeretlen, mondván, így gondolkodtam. Azután mert az Isten jelet adott, magam emeltem kaghánt. Bilge Tonjukuk Bojla Baga Tarkan-

[7] nal együtt Iltiris Kaghánként délen Kínát, keleten Kitajt, északon az Oghúzokat ölte. Tudósa, segítõje személyesen én voltam. Csogaj északi hegyoldalán Kara Kum-ban éltünk.


(déli oldal)


[1] Szarvast éve, nyulat éve laktunk. A nép torka jóllakott. Az ellenségeink a körülvettek mint a katlan, mi voltunk a tüz. Így éltünk mikor kém jött az Oghuzoktól.

[2] A kém szava ilyen: Azt monta, a Dokuz Oghuz nép fölé kaghán ült. Kína felé Ku-t, a tábornokot küldte. Kitaj felé Tongra Eszim-et küldte, szavát így küldte: Kevéske Török nép

[3] mozgolódott; a kaghánja bátor volt, tanácsadója tudós volt; ha az a két személy érkezne, azt mondanám, Kínát ölendi, azt mondanám, keleten Kitájt ölendi, azt mondanám engem, Oghuz-t

[4] is ölendi; Kína, délrõl támadj! Én északról támadjak! Török Szir nép, hazájában egyáltalán ne mozgolódjon, ha lehet, irtsuk ki mind, mondanám.

[5] Azt a szót hallván éjjel nem jött alvandásom, nappal nem jött ülendésem. Azután kaghánomnak tanácsot adtam. Így bocsájtottam elé: Ha Kína, Oghuz, Kitáj hárma egyesülne,

[6] meglepõdendünk. Olyanok vagyunk, mint aki a maga belét kívülrõl tartja. A vékony likasztása könnyû, a keskenyt könnyü törni. Ha a vékony vastag lenne, likasztása nehéz lenne. Ha a keskeny

[7] széles lenne, nehéz lenne eltörni. Keleten Kitájból, délen Kínából, nyugaton a nyugatiaktól, északon az Oghuzoktól két - három ezer a katonánk jövend-e vajon? Így bocsájtottam elé.

[8] Kaghánom, az én személyem, Bilge Tonjukuk-nak az elõterjesztését, alázatos mondandóját meghallgatta. Szíved szerint irányíts, mondta. Kök Öngüt megmászva Ötüken erdeje felé irányítottam. Tehénnel, málhásállatokkal

[9] az Oghuzok Toglába jöttek. Háromezer katonájuk volt, mi kétezren voltunk. Csatáztunk. Az Isten megsegített: dúltunk.. A folyóba estek. Akiket szétszórtunk, az úton ismét mind meghaltak. Azután az Oghuzok mind elibém járultak.

[10] A Török népet Ötüken helyére, én személyesen Bilge Tonyukuk Ötüken helyére alapítottam, a szóbeszédre a déli nép, a nyugati, északi, keleti nép eljött.


(keleti oldal)


[1] Kétezren voltunk. Két hadseregünk lett. Amíg a Török nép színre nem lépett. Amíg a Török Kaghán trónra nem ült, nem volt, aki Santung városához, a tengerig jutott volna. A kaghánnak elõterjesztettem, hogy hadat küldjek.

[2] Santung városához, a Taluj foló felé vonultattam. Huszonhárom várost bevett. Itt álmáról letett, a jurtában fekve maradt. A Kínai kaghán ellenségünk volt. Az On Ok kaghánja ellenségünk volt.

[3] Ráadásul a Kirkizek erõs kaghánja is ellenségünk lett. Ez a három kaghán észt észhez adva, azt mondta: találkozzunk az Altun erdõben. Így adtak észt az észhez: Keleten a Török kaghán ellen vezessünk hadat. Ha nem vezetnénk hadat ellenük, ha valami lenne, õ minket...

[4] kaghánja hõs volt, tanácsadója tudós volt, ha lenne valami, megölend. Mind a hárman találkozva vezessünk hadat, irtsuk ki teljesen, mondták. Türgis kaghánja így beszélt: Az én népem ott van - mondta.

[5] A Török nép ismét zûrzavarban van, mondta. E szavakat hallva, éjjel ismét nem jött alvandásom, nappal ismét nem jött ülendésem.Akkor elgondolkoztam.

[6] Ha elõször a Kirkizek ellen vezetnénk hadat, jó lenne, mondtam. Kögmen-nek egy útja volt. A szóbeszéd szerint lezárva, ezen az úton gyalogolva nem lesz alkalmas, mondtam. Kalauzt kerestem. A sivatagi Áz törzsébõl egy férfit leltem.

[7] Meghallgattam: Az Áz országának útja Ani mentén... volt, egy lovas út volt, azon járt. Mondtam neki, ha egy lovas állítólag átjut, ha azon az úton mennénk, lehetend. Gondolkodtam, kaghánomnak


(északi oldal)


[1] ajánlottam. Katonákat meneteltettem. Le a lóról, mondtam. Akt Termil-t elhagyva ügettettem. Lóra szállva keltünk át a havon. Fölfelé, a lovat vontatva, gyalogosan, fára támaszkodva keltem át: Az elülsõ férfi

[2] keresztben, gyorsan átkelt, ... átkeltünk az Ibrík folyón. A Yobul hegyrõl leereszkedtünk. Tíz éjjel a mellette lévõ Tugh innensõ oldalán voltunk. A helyet eltévesztõ kalauz meg lett folytva. Fuldokolva azt mondta, hogy a kaghán lóhalálában kapkodva siet.

[3] Ani vizéhez értünk. A víztõl lefelé mentünk. Étkezve leszállattunk a lóról. A lovat a fához kötöttük. Éjjel-nappal lóhalálában futtatva haladtunk. Álmában ütöttünk a kirkizeken.

[4] Álmukat dárdával szakítottuk meg. A kánjuk és haduk összegyûlt. Csatáztunk, dárdáztunk. Megöltük a kánjukat. A kirkiz törzs megadta magát a kaghánnak, fejet hajtott. Visszafordultunk, Kögmen erdején átsétálva tértünk

[5] vissza a Kirkizektõl. Kém jött Türgis kaghánjától.Így beszélt: Keleten indítsunk hadat a kaghán ellen. Ha nem mennénk, minket a kaghánja hõs volt, tanácsadója tudós volt, ha valami történne

[6] minket megölend, mondta. Türgis kaghánja kivonult, mondta. Az On Ok nép hiánytalanul kivonult, mondta. A kínai hadsereg megérkezett. Ezt a szót hallva kaghánom, hadd térjek haza, mondta.

[7] A nagyasszony megsemmisült. Hadd gyászoljam meg õt. Hadsereg, menj! - mondta. Az Altun erdejében tanyázz! A hadsereg feje Inel Kaghán, Tardus sád-ja menjen, mondta. Hozzám Bilge Tonjukukhoz így beszélt:

[8] Vezesd ezt a hadsereget. A büntetést szíved szerint mondd! Mit mondjak neked? Ha úgy adódik, vess cselt, , ha nem úgy jönne ki, hírnököt, szavát fogva telepedj le, mondta. Altun erdejében tanyáztunk.

[9] Három kém jött. A szavuk egy: A kaghán hadat hozott ki. Az On Ok hada hiánytalanul kivonult, azaz a Jaris mezején gyülekezzünk, mondta. A szavát meghallgatva, a szavait továbbítottam a Kaghánnak. A Kántól a szó

[10] visszajött. Azt mondta: ülj! Az elõõrs és õrség dolgát nagyon jól szervezd meg, ne üss rajtuk, mondta. Bögü Kaghán ilyen üzenetet küldött nekem. Apa Tarkan-nak titkos üzenetet küldött: Bilge Tonjukuk rossz, haragtartó, hibázik.

[11] Ha azt mondand, vonultassuk a sereget, ne fogadd el. A szavát meghallgatva hadat vonultattam. Az Altun erdejét út nélkül másztuk meg. az Irtis folyamán gázló nélkül keltünk át. Éjt-nappallá tettük. Hajnal hasadtára értünk Bolcsu-ba.


(Második kõ, Nyugati oldala)


[1] Nyelvet hoztak. A szava ilyen: Jaris mezején százezer katona gyûlt össze - mondta. E szavát hallván a bégek mind azt mondták:

[2] - forduljunk vissza, jó a dolog tiszta közakarat. Én azt mondom: én, Bilge Tonjukuk, az Altun erdejét meghágva jöttünk. Az Irtis folyamán

[3] átkelve jöttünk. Aki jött, az azt mondta, bátor, de nem érezte. Az Isten, Umaj kisisten, a szent hely, a folyó fölé minden bizonnyal gyorsan leereszkedett. Miért menekülünk?

[4] Nagyot mondva miért félünk? Kicsit mondva miért látjuk magunkat hitványnak? Azt mondtam: támadjunk! Támadtunk, zsákmányoltunk. A második nap

[5] tûzként perzselve jött. Csatáztunk. Két és fél egységgel többen voltak mint mi. Isten bocsánatáért, nagyot mondva

[6] nem féltünk, harcoltunk. Tardus sádár-ig üldözve szétszórtuk. Kaghánját elfogtuk. A jábgu-jukat, sád-jukat

[7] ott ölték meg. Úgy ötven férfit fogtunk el. Ugyanaznap éjjel üzenetet küldtünk a népének. Azokat a szavakat hallva, az On Ok bégjei, népe mind

[8] eljött, fejet hajtott. A jövõ bégjeit, népét szervezve, összegyûjtve kevés a nép szökött meg. Az On Ok hadseregét elindítottam. Mi is elindítottuk a sereget. Ani-t elhagytuk. Az Indzsi folyamán átkelve az úgynevezett Tinszi Fia szent Ek hegyéig értem.


(Déli oldal)


[1] A Dömör-kapuig értünk. Onnan visszafordultunk. az Inel-kapuhoz... -ve hegyre...Tezik... Tokar...

[2] onnan Jirüköt elkezdtük medmászni, Ardak népe mind eljött, fejet hajtott... A Török népbõl a Dömör-kapuhoz, Tinszi Fia,

[3] Tinszi Fia nevezetû hegyre még sohasem volt aki eljutott. Azért, mert én Bilge Tonjukuk eljutottam,

[4] sárga atanyat, fehér ezüstöt,úrleányt, hajlott teve gazdagságot könnyedén elhoztunk. Iltiris Kaghán tudása miatt,

[5] és hõs volta miatt Kína ellen tizenhétszer háborúzott, Kitáj ellen hétszer háborúzott, az Oghúzok ellen ötször harcolt. Azokban a tanácsadója

[6] ismét személyesen én voltam, vezére ismét személyesen én voltam. Iltiris Kaghánhoz, Török Bögü Kaghánjához, Török Bilge Kaghánjához


(Keleti oldal)


[1] Kapgan Kaghan huszonhét évesen ... ott... volt. Kapgan Kaghan uralkodott. Éjjel nem aludt,

[2] nappal nem ült. Vörös véremet folyatva, fekete izzadságomat futtatva, minden igyekezetemet, erõmet odaadtam. Mélységi felderítõ csapatát ismét irányítottam.

[3] Az elõõrsöt, az õrség táborhelyét folyton növeltem. Visszaforduló ellenséget hozattam.A kaghánommal hadat irányítottam. Isten segítségével,

[4] e Török nép között fegyveres ellenséget nem szalasztottam el, billogos lovat nem szalasztottam el. Ha Iltiris Kaghán nem gyõzött volna,

[5] és én magam nem gyõztem volna, az ország és a nemzet is elpusztulandott volna. Gyõzelme miatt, és az én saját gyõzelmem miatt az

[6] ország ország lett, a nép pedig nép lett. Magam megvénültem, megöregedtem. Bárhol egy kaghános népnek

[7] ha ilyenje volna, miféle bánat érendené? Török Bilge Kaghán országában

[8] fejeztettem be. Én: Bilge Tonjukuk.


(Északi oldal)


[1] Ha Iltiris Kaghán nem gyõzött volna, megsemmisül